Érzéki

Az érzékek használata regényíráskor

Az érzékek különösen hasznos eszközök, melyek rendelkezésünkre állnak, hogy érzékszervi képekkel fokozzuk a leírásokat, hogy komplett világot, atmoszférát teremtsünk, ezzel közvetítve, és meggyőzve az olvasót, hogy ő is az események részese.
Te milyen gyakran használod érzékszerveid íráskor?

Azonosítsuk, ismertessük, és használjuk fel regényeinkben az öt érzéket!

Látás

Íróként minden mozzanatot látsz a lelki szemeiddel, és minden bizonnyal ezt aknázzuk ki a leginkább. De a látást/mutatást ne korlátozd egyedül a főszereplőre, terjeszd ki a világra, a mögötte elsuhanó autóra, a  pislákoló lámpára, mert bár te tudod, hogy ott lóg a karakter feje fölött, ha nem írod le, azt az olvasó nem láthatja. A látókörét te határozod meg, ne tedd szűkké! Keltsd életre a vizuális világot, legyen az olvasód is a helyszínen, hadd nézzen körbe, hadd tapasztaljon!

Szaglás

A szaglás sokszor a flashbackkor, a nosztalgia megidézésekor használatos érzék.

A szagok, illatok felidézhetnek egy fontos eseményt, például, ha a főszereplőt arcon csapja a levendula illat, ami emlékeztetheti a nagymamájára, a fenyő illata, a régi, boldog karácsony estékre, míg a dohány szaga a láncdohányos apjára, aki tegyük fel verte, ezért utálja ezt a szagot.

A szaglás az élet része, ragadj ki pár aromát, főleg, ha olyan helyen van a szereplő, ahol mindenhonnét illatok ölelik körbe, vagy szagok fojtogatják. Ha éttermek előtt megy el, akkor érezze a frissen sülteket, a gyümölcs kelyhek édes illatát, korduljon meg a gyomra az olvasóéval, és forduljon fel egy szeméttelepen használt pelenkák, és rohadó ételmaradékok közt. 

Hallás

A hallás nyilvánvaló érzék, halljuk a párbeszédeket, a karakter/karakterek hangját, de meg tudjuk különböztetni őket? Mindnek legyen egyedi, más és más hangszíne, a hangnemük változzon, ahogy különböző eseményekkel néznek szembe!
Amilyen nyilvánvaló a hallás, ezért lehet az, hogy gyakran kifelejtjük, és csak a szereplőkre korlátozzuk. Táguljon a tér! Attól még, hogy leírod, a szereplők nagyvárosban vannak, az olvasó nem hallja a város zaját, hacsak egy taxis rá nem dudál, vagy az utcasarkon dühöngő légkalapács fejfájdító ütései meg nem zavarják a gondolatait.

A valóságban sem síri csöndben beszélünk, a karaktereket is körül kell vennie mindenféle háttérzajnak.

Ízlelés

A legelhanyagoltabb érzék? Rázd fel az ízlelőbimbókat! Ha a karakter eszik, akkor kínáld hellyel, étellel-itallal az olvasót is! Gondolhatod, minek? Hiszen a vaníliás fagylalt ízét mindenki ismeri. És, ha a karakter másképp reagál rá, más a "viszonya"? Mi van, ha utálja, de muszáj megennie, mi van, ha imádja, és az édes íz, édes emlékeket ébreszt benne? Az evés unalmas jelenet lehet, ne hagyd, hogy az olvasó unatkozzon! Ezek az aprócska részletek számítanak, és élvezhetővé teszik egy hot dog burkolását is.

Tapintás

Milyen az anyaga a ruhának, és a főszereplő bőrének tapintása? A homok érdes, vagy lágy, és bársonyos? A tűzhely zsíros? Valakinek a keze repedezett, száradt? Az olvasó érzi a fullánkokat egy csattanós pofon után? Tudd a választ a kérdésekre, ne csak a látványra hagyatkozz!
+ A tapintás lehet fájdalmas és élvezetes, ne félj mindkét oldalát bemutatni!
+ Néha nem a cselekmény fontos, mint a kézrázás, hanem maga az érzés, a tapintás, amivel plusz információt közölhetsz.

Az érzékszervek bevonásával mélységet adunk a narratívának. Természetesen, nem kell egy jelenetbe szuszakolni az összeset, de ne feledkezz meg róluk!  Válaszd ki a legélénkebb, legfontosabb benyomásokat, és kellő részletességben beszélj róluk.
A "kép", amit megjelenítünk az olvasó fejében sokkal több is lehet, mint csak vizuális.

Az 5 érzékszervvel életet teremthetsz.

Ennek példája, egy karakter leírása:
- Hosszú, szőke hajú.
- Égési heg húzódik arcán.
- Lyukas, festékfoltos a farmerja, a kabátja rongyos.

Nincs baj ezzel, ha így néz ki valaki, de annyi minden mást hozzá lehetne még csapni a bemutatásához:
- Hosszú, szőke hajú.
- Égési heg húzódik arcán. - Milyen a tapintása?
- Lyukas, festékfoltos a farmerja, a kabátja rongyos. - Milyen az illata? Pl. Bűzlik az olcsó kölnitől, és a mosatlan ruhái csak súlyosbítják a helyzetet.
+ A hangja mélyen zengő.
Stb.

A fű zöld, az ég kék, 1+1 az 2.
Ezt tudjuk, látjuk. De érezzünk is! A tenger sós ízét, az égen ne csak fehér sirályok repkedjenek, hanem sírjanak, a homokot ne intézzük el annyival, hogy homokszínű, hanem tapintsuk meg, és legyen érdes.


Egy másik hatékony módja, az érzékszervek általi leírásnak, ha használatával például hangokat hasonlítunk  össze: Pár éve éjjelente a házunk előtt felhangzó, ideglelően, borzalmas sírásra riadtam fel, úgy hangzott, mintha valaki egy kisgyereket bántalmazna, pedig csak rókák vonyítottak úgy, mint egy gyerek. (link) Az összehasonlítás hatásos eszköz.


Gyakorolj!
1. Írd le egy napod az érzékszervek segítségével, azokat előtérbe helyezve.
2. Ha elszántabb vagy naponta csak az egyik segítségével, arról írj, de nagyon alaposan!