Minden embernek megvan a maga stílusa, mely függ a szókincstől, személyiségtől, műveltségtől, lelkiállapotától.
De mivel semmi sem állandó ezt is fejleszthetjük, és aszerint változtathatjuk, hogy éppen miről írunk.
Minden műfajban szükséges a jó stílus
Ez alól senki, és semmilyen műfaj nem lehet kivétel.
Például egy újságnál lényegre törőnek, objektívnek, és tényszerűnek kell lenni. A kézikönyvekben egyértelműen, pontosan kell fogalmazni. Ha regényt ír az ember lánya, illetve fia akkor illik megcsillogtatnia az ékesszólását, és bőkezűen dobálóznia a szavakkal.
Tehát a műfaj, az, hogy miről, kinek írunk nagyban meghatározza, hogy milyen stílusban kell alkotnunk.
Stílusalkotók
Egyes írók stílusa inspirálhat másokat, hogy megalkossák a saját, egyedi stílusukat. Ebben semmi kivetnivaló sincs addig, amíg a lelkes palánta nem kezdi el természetellenesen másolni az elődöt. Fejet hajthatsz, de közben légy önmagad és természetes!
A következőkben pedig bemutatok néhány írót, akik olyan tökéletesen hozták létre jellegzetes stílusukat, hogy utánuk nevezték el ezeket:
1. Charles Dickens (1812-1870) és a Dickens-stílus
Dickens szerette használni a szavakat, főleg a mellékneveket írásaiban. A hasonlataival és metaforáival élénk képeket ültetett az emberek fejébe, a környezetről, de még az időjárásról is. Látszólag szeszélyes és bolondos karaktereket alkotott, akiknek sokszor hóbortos neveket adott, melyek emlékezetesek maradtak. Dickens a szegények és a társadalom peremén élők mellett tette le “voksát”. Heves kritikusa volt az egyenlőtlenségnek a viktoriánus társadalomban.
2. George Orwell (Eric Arthur Blair 1903-1950) és az Orwelli-stílus
Orwell személyisége átsütött az írói stílusán. Keményen nyilvánította ki véleményét súlyos politikai kérdésekről is. Sokszor jelenítette meg a destruktív, disztópikus társadalmat, amelyben a totalitárius kormányzat irányítja az embereket, elnyomva a független gondolkodást, megváltoztatva a történelemkönyveket, és a hazugságot igazságként beállítva. Orwell stílusa megtévesztően objektív. Az egyszerűen, egyértelműen, és élénken leíró nyelv meggyőzi olvasóit Orwell szemszögéről.
Orwell ragaszkodik világos stílushoz, melyet öt pontban ki is fejtett a “Politics and the English Language” esszéjében.
1, Soha ne használj olyan metaforát, hasonlatot, vagy más szófordulatot, amit nyomtatásban szoktál látni.
2, Soha ne használj hosszú szót, ha van rövidebb is.
3, Ha egy mondatból kihagyható egy szó, hagyd ki.
4, Soha ne használj szenvedő szerkezetet, ha használhatsz aktívat.
5, Soha ne használj idegen-, tudományos kifejezést vagy zsargont, ha van helyette a köznapi nyelvben használt szó.
De Orwellnek van egy hatodik, egyben utolsó szabálya, ami külön figyelmet érdemel: Előbb szegd meg a szabályok bármelyikét, mintsem bármi nyíltan barbár dolgot mondj.
3. Jonathan Swift (1667-1745) és a Swifti-stílus
Swift stílusa újságírói. Úgy hangzik, mint egy újságcikk, egyszerű beszéd, egyértelműség, humor, és a közvetlenség jellemzi. Nem használja a díszes vagy retorikai nyelvet, ezáltal mindenki megértheti. Továbbá, Swift az embereket egyenlőként kezeli. Mestere a megbízhatatlan narrátornak. Tapasztalatlan olvasók gyakran összetéveszthetik véleményét a narrátoréval.
4. George Gordon Lord Byron (1788-1824) és a Byroni-stílus
Egyik jellemzője például, hogy a byroni hős egy hibás karakter, aki önpusztító módon viselkedik. Az Üvöltő szelek Heathcliffje, és Jane Eyre Mr. Rochestere byroni hősök.
5. Franz Kafka (1883-1924) é a Kafkai-stílus
Fiktív világokat hozott létre, melyekben a karakterek megpróbálnak értelmet adni a lidérces világban őket körülvevő dolgoknak. Stílusa egyértelműnek és egyszerűnek tűnik, de tele van filozofálgatással az élet abszurditásáról. Kafka stílusát sokan használják a szürreális szinonimájaként.
Hogyan alakítsd a stílusod?
– Fejlesztheted és javíthatod, ha sokat olvasol és annál többet írsz. Az írást ápolni és gyakorolni kell.
– Olvasd el hangosan azt, amit leírtál. Sőt! Kérj meg erre valakit! Közben megfigyelheted: Szépen áramlanak-e a mondatok? Az a hatásuk, amit el szerettél volna érni? Tényleg szükségesek a barokkos körmondatok? Vannak-e ismétlések? Stb.
– Bővítsd szókincsed! Ha találkozol egy szóval, amit nem értesz, nézz utána a jelentésének a szótárban! Ha lehet, tanulj egy új szót minden nap, majd használd azt a beszélgetések, és írás alkalmával.
– Elemezd mások a stílusát, szóhasználatát, stb. Tanulj belőlük!
– Gyakorolj! Legyen egy gyakorló füzeted. Ismerd meg, hogyan kell használni a metaforát és hasonlatokat, a megszemélyesítést, hogyan játszhatsz a központozással, a mondatok hosszúságával, stb. Minél gyakrabban kísérletezel, annál eredetibb lesz a stílusod.
– Amikor írsz, mindig légy önmagad. Ne akarj mindenáron másokra hasonlítani. Eleinte kezdj úgy írni, ahogy beszélnél egy mindennapi beszélgetés során, hogy legyen egy erős, saját alapod, amit aztán csinosítgathatsz.
Hagyd, hogy a stílus találjon meg téged, és türelmesen engedd, hogy fejlődjön!
Azonban nem csak a stílust, de a saját hangunkat is meg kell találnunk, ami nem egyenlő a stílussal. De erről a következő bejegyzésben lesz szó.;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése