Szinopszis

Vágjatok kupán... hogy erről még nem esett szó?!
A kiadókat környékező írók egyik legfontosabb feladata, hogy szinopszist írjon a regényéhez! És ekkor felmerül A kérdés: Milyen a jó szinopszis?

Valaki? Senki? Nos, nem egyszerű ebben a témában biztos infóhoz jutni, ahány kiadó annyi bíra...
 Bevallom, nekem sincs sok lövésem, de amennyi igen, azt megosztom veletek.


Szinopszis: Összességében ez egy áttekintő, ami lényegre törően ismerteti a regény cselekményét.



Mivel nincsenek kőbe vésett szabályok, de ellentmondó tanácsok annál inkább, az írók a sötétben tapogatóznak, és olyan buktatókban eshetnek el, mint például:

- Minden fontosnak tűnik, ezáltal terjengőssé válik a szinopszis.
-> Az író túl sok karaktert említ meg, jelentéktelen karaktereket és köztük történő interakciókat mutat be, érdektelen eseményeket, kevésbé fontos fordulatokat, felesleges magyarázatokat, leírásokat zsúfol össze, azaz túl sok részletet közöl.
- Túl tömör.
-> Olyannyira rágörcsöl a kevesebb néha többre, hogy áttekinthetetlenné, érthetetlenné válik a történetváz.
- Sejtetés és fölösleges cliffhanger (függőben hagyott cselekmény)
-> A szinopszis nem fülszöveg!

A jó szinopszis...(?)

Az amelyik kiragadja a történet fő mozzanatainak esszenciáját. Terjedelme a jobbaknál fél-egy oldal, maximum kettő.
Gyakori gond a fogalmazás mód, hogyan írjunk? Valahol azt olvastam, a szerkesztők különösen utálják a fogalmazási tehetség fitogtatását, őket csak a lényeg érdekli, nem a nyelvi bravúr. Máshol viszont arra ösztönöznek, hogy teljes egészében közvetítsd a könyv stílusát, mintha mini-regényt írnál.
Szerintem stílusban hasonlítson a regényre, írj választékosan, de ne bonyolítsd túl. Ne feledd, ez egy tényszerű összefoglaló, ami a kiadó segítségére van, de egyben érzelmi töltetnek is kísérnie kell az akciót, nehogy azt higgyék az IKEA katalógusát olvassák...

Ezért is jó, ha a abban a szám-személyben írod, ami a regényben van.
A főcselekmény szálát kell kibontani, a változást jelentő konfliktusokat, sorsdöntő pontokat és nem lépésről lépésre kell venni minden eseményt.
Semmit se hagyj függőben, a csattanót is írd le. A kiadónak ismernie kell a mű egészét, hogy elbírálhassa azt. Sablonosnak és száraznak tűnhet, de fogadd el, rengeteg kéziratot kapnak és nincs idejük nyakatekert ismertetőket bogarászni.
Mutasd be a szereplőket, de ne húzd el és csak a legfontosabbakat említsd meg, akik jelentős hatással vannak a főszereplőre  és az eseményekre.
Fiktív világok, és történelmi regények esetén alaposabban kell ismertetni (max. fél oldal) a kort, helyszínt, a világot.



Az alapelvek:
Emeld ki az alapkonfliktust és annak megoldását
Csak a főbb karaktereket ismertesd
Tömör, tiszta, erőteljes nyelvezet
A könyv hangulatához méltóan, vonzó módon kell előadni
Legyen világos, áttekinthető
A kevesebb több


Hogyan láss hozzá?

Először is, a könyv elkészülte után érdemes belevágni, amikor összeáll a kép.
Ismerd fel, hogy a cselekményt eseménysorok építik fel, melynek az alapvető szálát kell megragadni! Ezért javaslom kezdd úgy, hogy minden fejezet tartalmát kiszűröd, majd kihúzod a fölösleget! Hosszú, de biztosra menő munka.
Határozd meg a főszereplőt és ismertesd legfontosabb jellemvonásait. Mutasd be a konfliktust, amibe kerül. Mi a célja? Mi a végső döntése? Hogyan alakulnak az említésre méltó kapcsolatai? Ezt követve végigvezetheted a szinopszist olvasót a fő cselekményen.
A nézőpontot érdemes egyeztetheted a könyv nézőpontjával. (Apró megjegyzés, nekem nagyon fura volt E/1-ben írni a rövidke összefoglalót. Szerintem, aki nagyon idegenkedik ettől maradhat E/3-nál.)
Végezetül nézesd át a szinopszist több ismerőssel, hogy tudd, mennyire érthető, és kedvcsináló!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

© Copyright 2015. Theme by Way2themes