Elkészült a kézirat és már csak egy hajszál választ el, hogy teljesítsd a bakancslistádon szereplő, "könyvem kiadása" pontot?
Remek! Akkor itt az ideje, hogy eldöntsd, melyik utat választod?
Tradicionális vagy magánkiadás?
Nem egyszerű döntés (+a döntés nem mindig a mi kezünkben van), ezért gondolkozz el pár kérdésen mielőtt állást foglalnál:
Miért szeretnéd kiadásban látni? (A kezedben szeretnéd tartani munkád gyümölcsét, a családnak, barátoknak szeretnéd ajándékozni, vagy terjeszteni akarod, pénzt keresnél vele?)
Mekkora befolyással szeretnél bírni a könyveid felett?
Mennyire fontos, hogy viszontláthasd könyved az áruházak polcain?
Megengedheted magadnak, hogy pénzt fektess a kiadásba és egyebekbe?
Hagyományos kiadók
Vedd figyelembe, hogy a hagyományos kiadók több ezer kéziratot kapnak, de ezek közül csak néhány könyvet jelentetnek meg egy év alatt. Nem a "békákat" keresik, akiket egy csók által herceggé változtathatnak. Ők már átalakult hercegekre vadásznak. Azaz befutott írókat, ismert embereket keresnek vagy kivételes, isten áldotta tehetségeket keresnek, nem elsőkönyves kezdőket. Ettől függetlenül bárki járhat sikerrel, csak próbálkozni kell.
Következzen pár mellette és ellene érv.
PRO
- Olyan emberekkel dolgozhatsz, akik jól ismerik a szakmát, így a lehető legjobb tanácsokkal látnak el. (A történettel, a könyv formázásával, stb. kapcsolatban.)
- A nehéz feladatokat leveszik a válladról. Szerkesztő, lektor, grafikus, stb. fog dolgozni a könyveden.
- A tradicionális kiadók révén széles körű közönséghez juthat el a regényed.
- Hitelességet nyersz általuk, mert az emberek úgy gondolják, nem hiába kaptál esélyt. A kiadók sokszor minőségi írókkal foglalkoznak.
- Nincsenek költségei, legalábbis a te részedről. (Leszámítva a postaköltséget, amikor csak postai úton fogadják el a kéziratokat.) + Nem mellesleg a kiadó fizet is neked.
- Nagyobb nyilvánosságra tehetsz szert, melynek kezelésében segítenek.
KONTRA
- Általában tudják, mit csinálnak, amivel viszont nem biztos, hogy mindig egyet fogsz érteni.
- Bármibe beleszólhatnak. A történetbe, a címválasztásba, a könyv árába.
- Ergo: Kevés befolyással bírsz a kiadói folyamatokkor.
- Időigényes. (A történet elfogadása, szerkesztés, a könyvbemutató elcsúszhat különböző okokból.)
- Továbbra is reklámoznod kell a könyved.
- Nehéz lehet a verseny a konkurens, magánkiadású e-könyvekkel szemben, melyek sokkal olcsóbbak.
- Megszabott határidőre kell teljesíteni.
Self-publishing
A magánkiadás korát éljük. Hála a self-publishing lehetőségének ma már bárki publikálhatja regényét. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a történet megírása, és értékesítése után sincs vége a munkának. Valójában egy magánkiadónak ez sosem ér véget, de megéri... Megéri?
Következzen a pro és kontra lista! (Ne borzadjatok el annyira... jó móka ez!)
PRO
- Biztos, hogy megjelenik a regény.
- Teljes körű a kontrollod a könyv felett.
- Ízlésed szerint alakíthatod, formázhatod, méretezheted, választhatod ki a borítót, etc.
- Meghatározhatod az árat. Sőt, akciózhatod is! (Már ahol.)
- A nyomtatott könyvet is olcsóbban árulhatod.
- Nem kell várakozni, gyakorlatilag azonnal elkészül a termék.
- Saját ütemben írhatsz, nincsenek határidők.
KONTRA
- Minden rajtad áll vagy bukik.
- A self-publishing nem megfizethetetlen, de sok feladat van, amit nem a kiadó végez el helyetted (hacsak nem vagy hajlandó fizetni plusz szolgáltatásokért, de erről egy későbbi bejegyzésben). Egy személyben kell szerkesztőnek, grafikusnak, reklám ügynöknek – ésatöbbiésatöbbi – lenned, egyedül kell meghatároznod a betűtípust, méretet... (ismét ésatöbbimegatöbbi.). Neked kell tudnod, mikor áll készen a kézirat.
- Ha egymagad készíted a könyvet, segítség nélkül a végeredmény, a könyv megjelenése kiábrándító lehet. Az ilyesmi vonzza a rossz kritikákat.
- Előbbihez tartozik, hogy viszont igen nehéz visszajelzést kapni. Sokat kell kommunikálni, az olvasókat nem egyszerű megszólaltatni.
- Talpraesettnek kell lenni, elszánt önmenedzselést kell folytatni, ami nem is olyan egyszerű. (Kényelmetlen vagy sem, gyakran "kuncsorogni" kell a reklámért például a bloggereknél, akik már így is sok könyvet olvasnak, plusz hozzá kell tenni, a kiadók könyvei mindig izgalmasabbnak tűnnek.)
- Nehéz helyet kapni a könyvespolcokon. Egyedül becserkészhetsz pár helyi/közeli boltot, könyvtárat, mint saját kiadású szerző, míg a kiadókkal dolgozók helye biztosított.
- A közönség előítélettel fordulhat irányodba, mivel házaló ügynökként kopogtatsz az ajtókon. (Nem vagy profi, nem vagy érdekes, magánkiadni mindenki tud...)
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
Természetesen nem feltétlenül kell választani a két kiadási lehetőség között. Sőt! Először mindenképp próbáld meg a hagyományos kiadót, hátha szerencsével jársz. Ha el is utasítanak, ráadásul válaszolnak, talán kaphatsz pár tippet, hogy min lenne érdemes javítanod.
Sokszor időbe telik míg válaszolnak, de legtöbbször egyáltalán nem is jeleznek vissza, ezért ne ringasd magad álomba, és ne várj örökké, még mindig ott van a self-publishing lehetősége. Nem leszel attól rossz író, ha magad alakítod könyved sorsát. Talán jobban össze is kovácsolódsz vele, jobban átérzed, hogy a tiéd, ezért harcolsz. Szép dolog ez.
A sikerhez mindkét esetben rögös út vezet, és idő kérdése. Valószínűleg a hagyományos kiadókkal hamarabb összejöhet (minőségibbnek tűnhet az embereknek, a kiadók neve garancia, ők reklámoznak), de ebben is kemény munka rejlik.
A self-publishing esetében egy versennyel és megpróbáltatásokkal teli világban kell egyedül felvenned a kesztyűt. S azt kérdezed, megéri? Igen, meg. Nincs nagyobb boldogság egy író számára, amikor elismerő visszajelzést, üzenetet kap a vérrel (engedd meg a költői túlzást) és verejtékkel írt könyve miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése