A klisék (közhely) kezdetben eredeti ötletek voltak egy kifogyhatatlannak tűnő ötletbörzéből, ami az idő előrehaladtával a klisék tárházává vált, ahonnan akarva-akaratlanul, még a legnagyobbak is “lopni”, másolni kényszerülnek, az olvasók pedig a szemüket forgatva felsóhajtanak: “Hát nincs új a nap alatt?”
De az írók és olvasók egyaránt vágynak az egyedi művekre. Ezért a szerzők feladata, célja az, hogy megmutassák a kreativitásuk, hogy valami újat, formabontót, és ütőset ajándékozzanak, amilyet még a világ nem látott. Különben is, egy író nem csenhet, nem öltöztetheti a régi történeteket új köntösbe, azt eredetinek, sajátjának állítva be. Az unalmas és nem túl őszinte.
Pech, a világ sokkal vénebb nálunk, és már sok ezer dologhoz volt szerencséje a mi szerencsétlenségünkre.
A szerencsétlenség alapszituációja:
Van egy ötleted, ami érzelmileg vonzó, de úgy érzed, ezt valaki már megírta előtted (ez biztos így is van). Szóval visszadobod a sztorit, ami eddig olyannyira izgalomban tartott, mert attól félsz, hogy nem lesz elég jó, amit írsz. Ezután szinte minden ötletet visszautasítasz, amitől az írás elveszti vonzerejét. Ilyen kedvszegő klisék lehetnek:
Vámpírok, vérfarkasok és zombik általánosságban
A félénk, szűzies lány, aki megszelídíti a macsó, gazdag férfit
Mary Sue karakterek
A meleg legjobb barát
Meg nem értett tinédzser
A nagydarab srácok együgyűek, nem beszélnek sokat
Amnéziás hősszerelmes
Testvérháború
Sarkított szereplők
A gonosz, aki azért gonosz, mert csak és kész (is kell, hogy legyenek jó tulajdonságai, különben nem hiteles.)
Az egyszerű lányka, aki hirtelen gyönyörű, és közkedvelt lesz, minden srác álma
A főszereplő páros utálja egymást a sztori elején, de a végére halálos szerelem dúl köztük
Szerelmi háromszög
Iskolai élet, drámázás, menők kontra lúzerek
Önbeteljesítő próféciák
A bosszú
Meghalt, de mégse
“Emlékeztetsz a fiatalkori önmagamra”
Haldoklom, mondd meg a nejemnek, hogy szeretem
A fura történet végén kiderül, hogy ez csak egy álom volt, a főhős zakkant, etc.
Ha a felhozott példákban megtaláltad azt, ami a te történetedre jellemző, akkor se félj a kliséktől, mert a tőlük való félelem csak gátolja a kreativitásod. A használatuk nem tilos, nem lesz rossz a sztorid ezektől.
A karakterek és a motivációk, a stílusod, az egyedi hangod az, ami megkülönböztetik a te történeted a többitől. Lehet egy árva a főhősöd, ha árnyalt, realisztikus személy. Lásd J.K. Rowling kis kiválasztottját, ő is történelmet írt.
A klisékből tanulni is lehet. Dobd el, ami nem kell, és komponáld újra azt, ami értékes, ami érdekel, és elég erőt, kreativitást érzel ahhoz, hogy valami jót hozz ki belőle. Csak ne tántorodj meg, ne hagyj fel a játékkal a fantáziáddal.
Ne feledd, nem az a lényeg mit írsz, hanem hogy hogyan.
Apró tippek arra, hogyan törekedhetsz a klisék elkerülésére:
Játszd ki az olvasókat, cselekedj az elvárttal ellentétesen. Az olvasók folyton találgatnak, lefogadják, hogy tudják most mi következik, lepd meg őket.
Kerüld a sztereotípiákat, a kiszámítható, sablonos karaktereket. (Nincs tökéletes lány, full extrás pasi, "gonosz mert csak" főgonosz, legyenek árnyaltak, legyenek különböző etnikumok, ne legyen mindenki egyidős, etc.)
Szakíts a közhelyes világokkal, hozz létre sajátot! Ne a egy Roxfort-féle suliban. vagy Középföldén flangáljanak a szereplőid. Legyen saját környezeted, kitalált lényeid, készülékeid, fegyvereid, népeid.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése