A karakterekről

Soha ne feledd: A karakterek nem csak bábuk, hanem lélegző, hús-vér személyek, akik a történetet hajtják előre.

Megalkotásuk nem lehet hasraütés-szerű. Akárcsak a sztorit úgy a szereplőket is alaposan ki kell dolgozni, ez alól a mellékszereplők sem kivételek!
(Tipp: Mindehhez használhatsz valódi embereket modellként, így könnyebb meghatározni a karaktert.)

De hogyan is kezdődik a karakterek megteremtése?

Valaki szerint úgy, hogy előre behatároljuk a számukat.

Ha kevéssel dolgozol akkor egyfajta magányos érzést alakíthatsz ki, ha többel, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy egy bonyolultabb világot építhess köréjük. Miért szükséges ez? Mert így előre megtervezheted a viszonyokat, nem csak egy, a semmiből előrángatott taggal bíbelődsz, hogy ez most kicsoda… mit is keres itt? Van valami haszna? Van, ha előrelátón jártál el a gárda létrehozásában.

Tehát, ha sacc per kábé megvannak az embereink nevezzük el őket! Újabb fontos állomás. Mindegy, hogy hány történetet írtál már, próbálj arra törekedni, hogy ne mindig ugyanazokat a neveket add. Ez nem csak az olvasót bosszantja, de az írót is megzavarja. Két személy könnyen egybemosódhat. Teszem azt első Tomink (csak most eszmélek rá, hogy véletlenül Tom Hiddleston gifeket tettem be…) egy nyápic figura, aki számára minden ismert és ismeretlen helyen megijed a saját árnyékától. Nincs is ezzel semmi gond, ez Tomi, szeretjük őt. Aztán a következő, teljesen más sztoriban ismét megáldunk valakit ezzel a névvel… De az első Tomi alakja már olyan erősen bennünk él, hogy Tomi kettő lassan, fű alatt kezdi felvenni elődje habitusát. Nem éppen szerencsés. Ezért vezess listát a szereplők nevéről, variálj, babanév könyvekben keresgélj, a neten rengeteg névgenerátor áll rendelkezésedre.

Természetesen nem csak nevet, de külsőt is “adni” kell nekik, hovatartozást, foglalkozást, be kell lőni a társadalmi osztályuk, iskolai végzettségük, családi helyzetük, stb. Azaz meg kell adni a fő összetevőiket, külsőt-belsőt egyaránt.

Fektess hangsúlyt a belső tulajdonságaikra, hogy az olvasók azonosulni tudjanak velük. Ennek feltétele, hogy egyik szereplő sem lehet tökéletes (úgynevezett Mary-Sue karakter, erről a következő bejegyzésben olvashattok), mert az nem életszerű (sőt unalmas). Mindenkinek megvannak a hibái, még a főhősnek is.

A mellékszereplő is szereplő

Valamennyi karakternek adj önálló személyiséget, hogy meg lehessen különböztetni őket egymástól. Emellett lásd el őket célokkal, legyen létjogosultságuk, hiszen ők is a történet hajtóművei.


Ismerd meg a szereplőidet!
Lássuk, mink van! Név, külső, belső tulajdonság, foglalkozás, és a többi, és a többi. Szinte uncsi mindezt felsorolni. Már-már úgy érzed, hogy mindent tudsz róluk. De… ez biztos?
Gondolj bele, hogyan reagálnának a különböző helyzetekben?! Melyikük nevetne ki, ha eltaknyolnál a jeges úton? Melyikük sietne a segítségedre? Ki mit tenne, ha kiderülne, hogy pókerben csalással nyerted el a havi fizetésük? Mit felelnének egy-egy kérdésedre? Minderre tudnod kell a válaszokat, ettől lesz egyéniségük, amit egyre több képzeletbeli, velük folytatott beszélgetéssel/szituációval ismerhetsz meg. Így válnak valódivá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

© Copyright 2015. Theme by Way2themes