A siker ára=0?



Mennyi az annyi? Ha self-publish adod ki a könyved, akkor zéró kiadással kell számolnod és a megjelenést követően hátradőlve élvezheted a bevételt!
Töredelmesen bevallom, hogy most nem mondtam igazat.

Azt hiszem, legtöbben azzal a mentalitással vágunk a magánkiadásba, hogy ezt egymagunk is meg tudjuk csinálni! Aztán érkezik a hideg zuhany, mert az összkép nem az elvárt, megálmodott. Ekkor ütközik a szerző eddig láthatatlan, rejtett költségekbe és jut a konklúzióra: Professzionális minőségű könyvet nem kapunk ingyen.

Mint írtam előző bejegyzésemben, egy személyben kell lenned olvasószerkesztőnek, lektornak, korrektornak, tördelőnek, tipográfusnak, grafikusnak lenned.


Lektor+szerkesztő+korrektor

Az emberek sokszor keverik a szezont a fazonnal, de ezek a szakmák nem egymás megfelelői.

Lektor: Ő szűri a kéziratokat, eldönti érdemes-e kiadni a sztorit vagy sem, és javasolhatja a mű átdolgozását.
Szerkesztő: Akinek mindenre van rálátása, beleszólhat bármibe. Egységet formál a szövegből, megvizsgálja az ellentmondásokat, pontosít. A szöveget gördülékenyebbé teszi, koherenciát teremt.
Korrektor: A helyesírási, nyelvhelyességi hibák vadásza.

Lehetsz mindhárom egyszerre? Persze. Az más kérdés, hogy mennyire ajánlott.

Elhiszem, hogy ötös voltál nyelvtanból, de mikor ezredjére olvasod el a történeted, amit szóról szóra ismersz, a szemed és agyad egyaránt átsuhannak az itt-ott elejtett logikai és helyesírási bakikon. Egyedüli szövetségeként pedig ostobaság egyszerűen a helyesírást ellenőrző szoftverekben megbízni, mert sokszor ezek se szűrik ki az összes hibát, amik viszont vonzzák az éles szemű kritikusokat.

Mindenképp javaslom, hogy szakmabelivel is átnézesd a könyvet.
Pontos tarifákat nem tudok mondani. Mivel mindenki más áron dolgozik, ajánlatot kell kérni megadva hány szó, kábé hány oldal az ellenőrizni kívánt anyag.

Ha nincs keret profit fogadni sincs baj. Kérj fel bétázókat a feladatra, vagy küldd szét a regényt megbízható, a helyesírást ismerő barátaid között.


A formázás
2in1

A tipográfus megtervezi a könyv formai megjelenését, majd a tördelő ez alapján a nyomdakésszé alakítja.

Lehetsz mindkettő? Hogyne!

Sok helyen megadják a formázási követelményeket, így szinte gyerekjáték az egész. Előpróbaként magad is átkonvertálhatod az általad formázott könyved.
Ha mégse sikerülne egyedül rájönnöd a dolgok nyitjára, biztos akad a baráti körödben olyan, aki képben van. (Esetleg magát a szerkesztőt is felkérhetjük egy kis pluszért cserébe.)


Borítótervezés

Ha valami, szerintem ez a legnagyobb pénzkidobás. Elképzelése a könyve megjelenéséről, és szépérzéke általában mindenkinek van. A fiatalok többsége ma már photoshoppal nő fel, ha mégsem, akkor ebben a kérdésben is biztos, hogy van valaki, aki igen és ismered.
Ha ügyes vagy, több borítótervvel állhatsz elő és kikérheted mások véleményét.
A szerkesztgetés előtt azonban alaposan nézz körbe, milyen képet használsz fel a borítóhoz! Vannak olyanok, melyek engedélyhez vannak kötve, és meg kell venni. Viszont szerencsével és kis kutakodással ma már rengeteg ingyenes fotóhoz férhetünk hozzá.


Marketing

Egyáltalán ne költs, vagy ne költs sokat marketingre, mert az internet berkeiben sok helyen ingyenesen reklámozhatod a regényed és reklám esetén a kiadás nagyobb lehet, mint a nyereség. Sokszor látom, hogy egyesek nagy pénzeket ölnek (talán még többet is, mint a könyvbe) a reklámba, és az eredmény elkeserítő. Talán rossz helyen hirdettek, talán olyan rossz a könyv, hogy ezen a reklám sem segíthet, esetleg nincs szerencséjük, vagy... vagy... vagy... Vagy csak egy terméket és nem márkát, nem magukat akarták eladni. A self versenyben önmagad kell reklámoznod, önmagad kell eladnod, nem csak a könyvet.
Szóval elsőre szerintem ne verd költségekbe magad a reklámmal. Adj apait-anyait a önmenedzselésbe, érezd át a küzdelmet, terelgesd te a könyved. Később, ha látod van rá kereslet, akár terjeszkedhetsz is, és képbe kerülhet a profi marketinges osztály.


A self-publishing útját választva megúszhatod a könyvkiadást különösebb anyagi ráfordítás nélkül, de összességében a minőséget és reklámot általában meg kell fizetni, a két szép szemünkért semmit se fognak ingyen hozzánk vágni. Szerencsére, ha nem is adják ingyen, magunk is megteremthetjük azt, amire szükségünk van.
Azt kapjuk, amiért megdolgozunk, és nem mindig azt, amiért fizetünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

© Copyright 2015. Theme by Way2themes