Fiók, olvasott, fizetett?


Kezdjük a bejegyzést egy bemelegítő kérdéssel!
Kapj elő egy papírt, tollat, ceruzát, nyiss meg egy új dokumentumot, vagy csak fejben csapd fel a képzeletbeli naplód, és válaszolj röviden a következőkre:
1. Miért írsz?
2. Mit akarsz elérni az írással?

Ne feledd, csak röviden, határozottan!

Könnyű feladatnak tűnik, nemde? Pedig egyáltalán nem az. Elméletileg valamennyien tudjuk, vagy tudni véljük, hogy miért írunk, és mit szeretnénk elérni vele, de amikor eljutunk ahhoz a ponthoz, hogy megmagyarázzuk bajban vagyunk, esetleg egy hatalmas esszét kerekítünk belőle.

Egyelőre nincsenek nagy tervek kilátásba helyezve? Önmagad szórakoztatásából írsz? Olvasott akarsz lenni, esetleg híres? A kettő nem ugyanaz. Valaki pénzt hajtja, más pedig egyáltalán nem akar ismeretséget, és mindez teljesen rendben van!


Megelőzve a válaszokat, három csoportra osztottam az írókat, amelyekkel identifikálhatjátok magatok:



1. A fiókíró
2. A megnyílt hobbi író
3. A hivatásos

1. A fiókíró
A fióklakók főként önmaguk szórakoztatásából írnak, azért, hogy kiadják azt, ami a szívük, írói vénájuk nyomja. Általában félénk, javarészt kezdő szerzők, akik már attól lámpalázasak lesznek, ha felvetül annak gyanúja, hogy az írás a hobbijuk. Pláne, ha valaki elolvasásra kéri!
Gyakran rendelkeznek több, befejezetlen sztorival.
Természetesen semmi gond azzal, ha csak a fióknak írsz, azonban, ha eljön az ideje, hogy másokkal is megoszd műveid, akkor felül kell kerekedned a lámpalázon. Emellett jó, ha befejezett történettel próbálod meghódítani az olvasók szívét.


2. A hobbi író
Aki túllépte fiókja szűkös határait, és megosztotta munkáját a nagyérdeművel.
A hobbi írók főként az írás öröméért, a szórakoztatásért, stressz nélkül írnak. Ha mindezért egy kis pénzt is kapnak, az bónusz.
Pozitívumai:
- Bármilyen műfajban alkothatnak, különösebb aggodalom nélkül, hiszen nem kell foglalkozniuk az aktuális tendenciákkal, nem "kell" követniük a divatos témákat.
- Olcsó elfoglaltság. Nem költenek reklámokra, honlapra. S bár az idő pénz, még azt is megspórolja, mivel nem kell közösségi oldalakon csüngnie, hogy kapcsolatokat létesítsen.
Neki nem kell mindenáron közönséget fogdosnia. Aki jön, az jön, aki marad, az marad és még jobb.
- Nincs nyomás, azaz egy könyv is elég, ha nem akar betörni a piacra.
- Nem vesztegeti az idejét a kiadóknál, így esélye sincs, hogy összetörjék a szívét, vagy átnézzenek rajta.

A hobbi írók kategóriájának két alcsoportja van:
1) Akik már megjelentettek egy-két könyvet.
2) Akik "csak" a blogukon publikálják az írásaik.

Utóbbiak talán még nem nőtték ki teljesen fiók korszakuk, és szégyellősek (önérzetesek?) hivatalosan is kiadni könyvüket. Nekik üzenem, hogy ne tartsák érdemtelennek azt, amit teljes szívvel és lélekkel alkotott! Különben is, a self-publishing korában bárki kipróbálhatja magát és regényét. 

3) A hivatásos 
A többnyire magabiztos, határozott célokat követő versenyző. Tudja kinek, és mit ír. Az írás még mindig örömteli, de stresszes, egyben kifizetődő hivatás. Az írás nem feltétlenül főállás, de mégis egyfajta üzletként is tekint rá.
Te is lehetsz hivatásos, ha figyelembe veszed ezeket:
- Kezeld az írást munkaként. Reggel megjelensz az irodában, és x órát dolgozol.
- Térképezd fel a terepet! Képezd magad, ismerd a szakzsargont, írótársakat, kiadókat. Iratkozz fel írással foglalkozó blogokra, csatlakozz klubokhoz.
- Fel kell készülni, arra, hogy prezentáljuk, reklámozzuk magunkat.
- Tudd mit fogadsz el. (Szerződések, jogok.)
- Lépést kell tartani a tendenciákkal a közösségi hálókon, a marketinggel.
- Negatívum, hogy költséges mulatság lehet. Ezért előre becsüld meg, hogy mennyit kaphatsz a könyveidért, mennyit tudsz ráfordítani a reklámozásra. (Kezdetben ne fizess drága reklámokért!)
- És időigényes mulatság. A közösségi oldalakat rendszeresen kell használni, jelen kell lenni. A marketing, a kommunikáció sok időt emészt fel, ezért...
- Tervezned kell! Kérdezd meg magadtól, mit akarsz letenni az asztalra, és erre mennyi időd van? (Fél év egy könyv? Egy év egy könyv?) Az idő pénz.
- Dolgozz ki egy személyes márkát és platformot.
- Fontos, hogy sose feledd el, a siker nem hullik az ölünkbe.
Hosszú az út a hivatásos íróvá válásig. Magabiztosság, elhivatottság, tanulás, és kapcsolatok kiépítése szükséges hozzá. Kitartás, még nekünk is összejöhet!;)




Szerintem minden íróban megvan a vágy, hogy megmutassa magát, a szerzeményét, ezért ne csak álmodozz, cselekedj!

Te mit akarsz elérni az írással? Melyik csoportba tartozol? Melyikbe szeretnél?



2 megjegyzés:

  1. Egyelőre még a kettes csoportban lézengem, de régóta tervbe van véve, hogy megpróbálkozom a hivatalos kiadással; ej-ej, csak ne lenne az az áldatlan lámpaláz! Kicsit olyan érzésem van, mintha a hivatalos kiadással (mindegy, hogy self-publishing vagy netalán a szerencse játékának folytán kiadói rábólintással) a munkámat "a farkasok" elé vetném. Mint egy gyereket :D Olyan esetlennek érzem néha, az általam dédelgetett-csiszolgatott, perpillanat röpke 1120 órája szerkesztett kis "kölkömet", hogy nem vagyok teljesen biztos benne, meg merném-e kockáztatni, hogy a nagyérdemű elé tárjam, vagy hogy egyáltalán kilincselni merjek valahol. Elérni csupán egyvalamit szeretnék: hogy az olvasóim élvezzék és szeressék a munkáimat, és leljék bennük örömüket. :) Elvégre a lelki megkönnyebbülés mellett ezért csinálom.
    A cikk megint csak fenséges volt. ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szép az ars poeticája, művésznő. :') De már rég átcuccolhattál volna a hármasba! Annyi idő, odaadás, és minden szép meg jó, amit a munkáidba ölsz nagyon ritka, túlteljesítesz. Máskülönben neked nem is kisgyereked van, hanem egy egy fess felnőtt, akit igazán kirúghatnál a fészekből, mert megállna a saját lábán! Irány a könyves polc! ...Gyorsabban! Most! :) Mindenki szeretné, mindenki akarja, győzd le a lámpalázat! Azt is most! :D

      Törlés

© Copyright 2015. Theme by Way2themes